Helyi hírek

Ajakiak az 1848-49-es szabadságharcban

Az ország szélén, egy kicsiny településen élő átlagember azt hiheti, hogy a történelem rajta kívülálló folyamat, mely tőle távol zajlik, és kevés köze volt annak alakításában. Ez tévedés, mert ha megvizsgáljuk a forrásokat, bizony látható, hogy az ajakiak ott voltak történelmünk jelentős eseményeinél, azok formálásából kivették részüket.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történelmük meghatározó eseménye. Ha a forradalomban nem is, a szabadságharc sűrűjében ott voltak őseink.

1848-ban Ajak többségében jobbágyok lakta falu volt, akik a zsellértől a telkes jobbágyig különböző tulajdonnal bírtak. Az 1831-es nagy kolerajárvány jelentős pusztítást végzett a népességben, Fényes Elek geográfus 1846-ban írja, hogy „858 római katholikus 360 görög katholikus, 127 református, 15 zsidó lakja…Határa igen termékeny, s terem búzát, sok főzeléket, hagymát; legelője, rétje bőséges; nádja és fája elég. Van 12 első osztálybeli egész jobbágytelke, főbb földesurai. Eszterházy, Czobel, Detrik….”

A reformátusok a 13. századi templomban tartják istentiszteleteiket, a rómaiak jó húsz éves templomukban a miséiket, a görögök még fatemplomban, de 1844-ben már jelezték szándékukat új kőtemplom építésére.

A március 15-i események híre egy hét múlva érkezett meg Szabolcs vármegyébe. A vármegye székhelyén, Kállóban a megyegyűlés a rend fenntartásáról a közcsend biztosítására „Helybeli nemzeti őrsereg” azaz nemzetőrség felállításáról intézkedik, megszervezésére Közbátorsági Választmányt rendel el. A választmány tagja Kovács György, Ajak főbírója is. A Kis-Várdai járás nemzetőreinek élére Czóbel Imre anarcsi huszárfőhadnagy kerül. A járás négy szakaszában, 45 községében megindul a toborzás, így a 4. szakaszban lévő Ajakon is. A nemzetőri szolgálatot magas vagyoni cenzushoz kötötték, elkerülvén a könnyen „forradalmasodó” szegényebb néprétegek jelentkezését.

Ajakra, illetve több szomszédos település Berencs, Pátroha, Tas összeírására vonatkozó nemzetőri összeírások nem fellelhetők, nem tudni, hogy a falu az ellenszegülők közé tartozott vagy a járás településeinek lakosságátlagához igazodó legalább 5%-os nemzetőri kiállítást bírta-e.

Gróf Batthyány Lajos miniszterelnök 1848. május 16-án kiáltványában a honvédség megszervezését jelentette be. Honvéd lehetett mindenki, aki a 18. életévét betöltötte, legalább 155 centiméter magas és három évi szolgálatra kötelezte el magát. A nemzetőrségi törvénnyel szemben itt nem volt korlátozó vagyoni cenzus, tehát a legszegényebbek is jelentkezhettek, sőt szolgálatukért fizetést, zsoldot kaptak.

Szabolcs vármegyében, annak minden járásban, a járások szakaszaiban toborzó bizottságok kerültek felállításra. Ajakon is megszólalt a muzsika, előtáncosok járták a toborzótáncot, a beállt legények fejébe csákót nyomtak, áldomást ittak, aztán a kirendelt szekeresek vitték az újoncokat Kállóba. A Kisvárdai járásban toborzott honvédek többsége a Debrecenben megalakuló Szabolcsi 10. zászlóaljba került, amelyet a nyár folyamán a Délvidéken bevetettek a lázongó szerbek ellen, szeptemberben Pákozdnál már Perczel Mór dandárjában harcolnak, végigküzdik a dicsőséges tavaszi hadjáratot, de ott vannak Buda visszavételénél is, majd Komáromban teszik le a fegyvert 1849 őszén.

Az 1848. évi őszi sorozási adatok szerint Ajak község által kiállítandó újoncok száma 17 fő, ebből november 8-ig kiállított 10 főt, majd november 27-ig további 8 főt, tehát egy fővel túlteljesítette a kötelmét. 1849. áprilisában az országgyűlés újabb ötvenezer újoncot ajánlott meg. Ajak illetősége 5 fő volt, melyet június 21-ig meg is adott. A honvédség ruháztatása, felfegyverzése, kiképzése már gördülékenyebb volt, mint a nemzetőrségé. Ajak község a fegyverek begyűjtésére vonatkozó beszolgáltatásnak is eleget tett, beadott 9 puskát és 3 kardot.

1849 nyarán Paszkievics herceg orosz seregei észak felől támadnak az országra, a kormány népfelkelést hirdet. A megyebeli járásbírók, szolgabírók a népet kaszával, vasvillával, és akinek van lőfegyvere azzal, nyolcnapi élelemmel ellátva a Tiszához indítják, Záhonyhoz és Tuzsérhoz védekezni. Augusztus elején már orosz csapatok portyáznak a járásban, majd nemsokára megérkezik a világosi fegyverletétel híre is.

2006 őszén fogant a gondolat, mely az ajaki honvédek emlékét méltó módon őrző emlékmű felállítására irányult. Dr. Bene János múzeumigazgató megkeresésemre segédkezett az ajaki honvédek felkutatásában, az akkori településvezetés pedig megteremtette az emlékmű felállításának a megfelelő körülményeit. 2008 tavasza óta a település közepén, az iskola közelében álló emlékmű emlékezteti az utódokat, különösen az arra fogékony ifjúságot, elődeik hősi tetteire.  

Leskovics Zoltán

• Előző
• Következő