AJAK VÁROS HONLAPJA

 
 
 
 
 
 
 
 

Településtörténet

                                                                                                                      Ajak rövid története

Ajak az ÉK-Nyírségben, Nyíregyházától ÉK-re 42 km távolságra található település. Közlekedési szempontból jól megközelíthető a 4.sz. főút, valamint a Budapest-Záhony vasútvonal igénybevételével. Mezővárosias jellegű település. Kisvárdától délre, egyike a legrégebbi településeknek a megyében. Szalagtelkes, többutcás.
Neve valószínűleg "ajak" száj, nyílás, rés, szűkület szóból alakult ki. Utalás található még a név eredetét tekintve Ajak Miklós birtokossal összefüggésben is. Az első említés 1290-es évekből származó oklevelekben található. A település nevének oklevélben való megjelenése 1299-ben a nagyváradi káptalan már Kis Ajakot és Nagy Ajakot említ. 1322-ből való adat szerint várbirtok volt. IV. László, mint a királyra szállott birtok felét Balogh-Semjén Mihálynak adományozta, de 1315-tól a Gut-Keled Várdai család birtoka. 1387-ben, Ajak Miklós jobbágyait János váradi püspök Nagyajakra költöztette át. A Várdai család három ága kihalt, így Várdai Kata és Nyáry Pál leánya Krisztina, Eszterházy Miklós felesége révén Szabolcs megye legnagyobb uradalma az Eszterházyak kezébe került, de a szétaprózódás már korábban is elkezdődött. IV. Béla és V. István királyok adományából Ajakot kunok is birtokoltak. A XVI. században népes hely volt. 1556-ban 22 tizedfizető jobbágy lakott  itt. 1558-ban a Várdaiakkal szintén rokon Szakolyi Miklósnak 14 portáján kb. 55 jobbágy élt. A századvég háborús éveiben a népesség csökkent.
1720-ban csupán 14 lakott telke volt. Az 1772 úrbérrendezés során gróf Vandernoth a csebi Pogány, Krucsay, Jósa, Szögény és a csicseri Ormos családoknak 12 telkén 17 jobbágya, 1 házas és 6 házatlan zsellére lakott.
1773-1786 között a korábban itt lakó reformátusok és a beköltöző római katolikusok között a középkori templomért indult perben kiderült, hogy a kálvinisták száma 142, míg a görög-római katolikusoké 308. A falu betelepítése a XIX. század elején kezdődött el. Így alakult három részre a falu. Magyarvég, Nagyajak (Faluderék), Kisajak (Tótvég).
Legrégibb műemléke a mai református templom, mely eredetileg katolikus volt. Építési ideje a XIII- XIV. századra tehető. Az első említés 1332-35-ből való, mely szerint Szent Miklós tiszteletére szentelték fel.
1681-ben a templom egy része elpusztult, a lakosság féltett holmijának megőrzésére használta. 1773-76 között, egy templomhasználati per után a reformátusok tulajdonában maradt. 1786-ban sor került a helyreállítására, az eredeti tervek alapján. A gyülekezet első anyakönyve 1788-tól indult. Egyhajós, egyenes szen­télyzáródású középkori temp­lom, tető feletti kis toronnyal. A főhomlokzatból négyzetesen kiugró nyeregtetős, ajtószárny nélküli bejárati csarnokkal. Felette kör alakú világító ablakkal. A hajó sarkait egy-egy a tetőrész magasságáig felfutó támpillér erősíti. A templomhajó déli részén három, a szentély hátsó falán két keskeny résablak van.
A templomper után a katolikus lakosság elhatározta egy új templom felépítését. 1819-ben ez meg is történt és a jelentős adományokból, igen gazdag felszereléssel. Sajnos ezek ma már nem lelhetők fel. Egyhajós késő barokk stílusú templom, homlokzat előtti toronnyal. Mai alakját a XIX. század 30-as éveiben nyerte el, hozzáépítve a sekrestyét.
A görög katolikus templom 1858-ban épült.
Ajak város, népművészete révén országos hírű, a megye legszínesebb települése. A népviselet nem a külvilágnak szólt, a város belső használata lett. A régi népviselet hagyományait már csak az idősebb korosz­tály őrzi.
Három egyházközösség működik. A római katolikus a legnagyobb lélekszámú. A templombúcsút augusztus 15-én tartja Nagyboldogasszony tiszteletére. Lélekszámban a görög, majd a református egyházközösség következik.

A város szilárd útburkolattal ellátott, vezetékes ivóvíz, szennyvízelvezetés, vezetékes gázellátás látja el a lakosság szükségletét. Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde, Általános Iskola, Kultúra Háza, Könyvtár, Alapszolgáltatási Központ, Sportpálya, Sportcsarnok, Városi Piac, Műfüves pálya szolgálja az itt élőket. Posta, gyógyszertár, szolgáltatóház, benzinkút áll a polgárok rendelkezésére. Az egészségügyi ellátást 1 szakorvos, 1 fogorvos látja el. A város közbiztonságát a körzeti megbízott rendőr és a polgárőrség biztosítja.


 

Ön itt van: Home VÁROSUNK VÁROSUNKRÓL Településtörténet