Testvértelepüléseink

Farkaslaka - Erdély

„Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!”

Tamási Áron

Farkaslaka Romániában, Hargita megyében található. Székelyudvarhelytől 13 km-re északnyugatra, a Gordon-tető nyugati előterében, a Nyikó nevű patak partján fekszik.

A hagyomány úgy tartja, melyet a korabeli leletek is bizonyítanak, hogy a település eredetileg a 2 km-re keletre levő magaslati dombokon feküdt,neve pedig Péterfalva volt. Kedvezőtlen közlekedésföldrajzi helyzetéből és a völgyben futó Nyikó patak gazdasági előnyei miatt hagyták el lakói, s a mai Farkaslaka területére telepedtek.

A település nevének eredetére kétféle elképzelés létezik, az egyik ilyen a régi pogány időkből a farkas totemállat nevéből, míg másik a „farkas lakta” szószerkezetből származtatja. A népi hagyomány magyarázata alapján a falutól északra volt egy kisebb vízimalom, melyet erdő vett körül. Ebbe a malomba jött egy ember a lovával őrölni, azonban míg ő örőlt, addig a farkasok megették a lovát. A gazda haza térve így számolt be a történtekről "farkaslakta az a hely odalent". Román neve, a Lupeni a magyar elnevezés tükörfordítása (román lup = farkas). Az első írásos adat a településről 1566-ból származik, egy adóösszeírásnak köszönhetően.

Az Erdélybe látogató turisták kedvelt úticélja Farkaslaka, hiszen a településen született egy székely földműves család gyermekeként Tamási Áron (1897-1966). Regényei és novellái közül kiemelkedik az Ábel-trilógia: Ábel a rengetegben, Ábel az országban, Ábel Amerikában. Önéletrajzi írásai a Szülőföldem, a Virrasztás, a Vadrózsa ága, a Bölcső és bagoly. Négyszer kapott Baumgarten-díjat, 1954-ben Kossuth-díjjal tüntették ki.

A híres író síremléke az általa „angyali falu”-nak nevezett Farkaslaka legfontosabb látnivalója, emellett jelenleg is várja a látogatókat a Tamási ház, egykori szülőháza. Tamási Áron legfiatalabb húgának, Erzsi néninek a fia vezeti körbe napjainkban az érdeklődőket.

Testvértelepülésünk korábban híres volt halgazdaságáról és gyümölcstermesztéséről is. 1996-ban bekapcsolódott a nemzetközi faluturizmus-hálózatba, több panzió is megtalálható itt, valamint idegenforgalmi tájékoztató központtal is rendelkezik. A faluban élők leginkább állattenyésztéssel és növénytermesztéssel foglalkoznak, melyhez jövedelem kiegészítő forrásként a szénégetés társul. Az erre vonatkozó első írásos adat 1594-ből származik, amikor a szénégetés csak a farkaslakiak kiváltsága volt. Napjainkban ez a vidék legjellemzőbb foglalkozási ága, a füstölgő boksák sok látogatót vonzanak. A kézművesség és a népművészet is kedvelt elfoglaltság, figyelemre méltóak az asszonyok szépen kidolgozott szőttesei és varrottasai.

Idén 2015. szeptember első hétvégéjén került megrendezésre a XV. Farkaslaki Szenes Napok, melyen Ajak is képviseltette magát egy delegációval. A kulturális programok sorozatát többek között óriás székely zászlókészítés valamint erőgépek vetélkedője színesítette.

000.jpg 001.jpg 002.jpg

003.jpg 004.jpg 005.jpg