AJAK VÁROS HONLAPJA

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Testvértelepülések

Aheloy-Bulgária

A bolgár város 2012 júniusában lett testvértelepülésünk.  A megállapodást ünnepélyesen aláírta Ajak képviseletében Kerekes Miklós, Aheloy képviseletében pedig  Ivan Georgiev  polgármesterek. 

Aheloy 2009 óta rendelkezik városi ranggal, polgármestere másodszorra tölti be mandátumát. Programjában új adminisztratív épületek (polgármesteri iroda, orvosi rendelő, bank), óvoda felújítását, a települést elkerülő országút építését, multikulturális központ létrehozását (színház, sportkomplexum, turisztikai központ) és új városi park és játszóterek létesítését tervezi a hivatala alatt.

Bővebben...

Farkaslaka - Erdély

„Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!”

Tamási Áron

Farkaslaka Romániában, Hargita megyében található. Székelyudvarhelytől 13 km-re északnyugatra, a Gordon-tető nyugati előterében, a Nyikó nevű patak partján fekszik.

A hagyomány úgy tartja, melyet a korabeli leletek is bizonyítanak, hogy a település eredetileg a 2 km-re keletre levő magaslati dombokon feküdt,neve pedig Péterfalva volt. Kedvezőtlen közlekedésföldrajzi helyzetéből és a völgyben futó Nyikó patak gazdasági előnyei miatt hagyták el lakói, s a mai Farkaslaka területére telepedtek.

Bővebben...

Hyżne - Lengyelország

Ajak testvértelepülése Hyżne - Lengyelország                 

A Podkarpackie Vajdaság területén helyezkedik el, kb. 20km-re Rzeszówtól. Az 5098 ha területen közel 7000 fő él. A Hyżne-i Önkormányzathoz még 6 település tartozik: Brzezówka, Dylągówka, Grzegorzówka, Szklary, Wólka Hyżneńska és Nieborów.

Hyżnében a Tatár-hegynek nevezett kiemelkedés az egyik legrégebbről ismert terület, már a XI.sz-ban is létezett itt egy vár. Ez volt az egyik védelmi erőd az Oroszország és Krakkó közötti kereskedelmi útvonalon. 1436-ból való a település első írásos említése, mely kezdetektől nemesi tulajdon.

Bővebben...

Tiszacsernyő - Szlovákia

Város a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogköz ÉK-i részén, a Latorca és a Tisza folyása között, Királyhelmectől K-re, a szlovák-magyar-ukrán hármashatár közelében. L: 1704, ebből 396 (23,2%) magyar (1961); 4645, ebből 2792 (60,1%) magyar, 1554 (33,5%) szlovák, 249 (5,4%) roma (2001) nemzetiségű. A: 3484 (75,0%) magyar, 1089 (23,4%) szlovák, 7 (0,2%) roma (2001). V: 2180 r. k., 932 ref., 833 gör. kat., 63 ev. (2001). Vasúti átrakodó állomás és teherforgalmú vasúti határátkelőhely Ukrajna felé. Felépítése a második vh., ill. a Kárpátalja Szovjetunióhoz csatolásával (1945) létrejött új csehszlovák–szovjet határ kijelölése után vette kezdetét.

Bővebben...

Ukrajna

Ezen térségből Ajak három testvértelepüléssel áll kapcsolatban Császlóc, Nagydobrony és Verbiás. Kölcsönös egyetértéssel és a  kulturális, oktatási és egyéb területeken meglévő együttműködések megerősítésnek szándékától vezérelve  jött létre a testvértelepülési megállapodás Császlóccal 2012. február 18-án, Nagydobronyal 2007. szeptember 15-én, Verbiással 2012. december 11-én.

 

 

Császlóc

Ungvártól mintegy 13 kilométerre déli irányban terül el. A község évtizedeken át közigazgatásilag Kereknyéhez tartozott. 2003-ban elnyerte önállóságát.
A krónikákban 1263-ban fordul elő először a település neve. A XIV. században nagyobbrészt már a Császlóczi család bírja, emellett kisebb birtokai vannak itt a Pálócziaknak is. 1338-ban a szerednyei váruradalomhoz csatolják. A korabeli feljegyzések szerint anyaegyháza már a XIV. században működött.

Lakóinak száma a 2001-es népszámlálás adatai szerint 820 fő, ebből 424 magyar nemzetiségűnek vallja magát. Császlóc lakóinak többsége római katolikus.

A szovjet éra évtizedeiben a helybéliek a kereknyei földművesekkel együtt megalakított közös gazdaságban tevékenykedtek. A Ungvár vonzáskörzetéhez tartozó településről már ezekben az időkben is sokan eljártak a megyei székvárosba dolgozni. Jelenleg mintegy 150 munkást foglalkoztat a Császlóc közelében felépített hatalmas (gáz) kompresszorállomás. A közeli Nasztunya tejüzemnek mintegy félszáz alkalmazottja van.

Középkori római katolikus templomát még a XIV. században emelték, azóta többször átépítették. Ritkaságszámba menő fáiról egykor méltán volt híres a császlóci arborétum. Az arborétum közepén áll a több mint kétszáz éves kastélyépület.

A helyi római katolikus hívek búcsú ünnepüket augusztus 15-én tartják. A császlóciak 2003 óta rendeznek falunapokat.

Nemrégiben egy Ajaki Kulturális és Hagyományőrző Egyesülettel közösen beadott pályázatnak köszönhetően felújították a település Kultúrházát.

Császlóc városi ünnepségeink rendszeres résztvevője. Roják Mária, Császlóc polgármestere az Önkormányzat meghívásának eleget téve biztosította Ajakot, hogy népdalaikat és néptánc tudásukat ismételten bemutatják az ajaki és ide látogató közönségnek a IX. Ajaki Nemzetközi Lakodalmas és Hagyományőrző Fesztiválon.

Nagydobrony

Az Ajaki Hírmondó korábbi számában részletesen is megismerhették a testvértelepülést.

A Kárpátalja legnagyobb magyarlakta községe, mely őrzi népszokásaiban, népviseletében gazdag hagyományait. Bár népviseletét már nem a napi viseletben őrzi, de ma is varrnak, hímeznek a nagydobronyi asszonyok.

A településen gyűjtött népdalt egykor Bartók Béla és Kodály Zoltán is. Ismertek itt máig a nagydobronyi népballadák, és híresek a lakodalmi szokások. A lakodalmi kendőkön, szőtteseken pedig máig megtalálhatók a dobronyi rózsák.

A dobronyi fazekasság is híres volt, melynek hagyományait Hidi Endre keramikus, iparművész vitte tovább a településen. Az itt élők többsége református vallású.

Szilvási Zoltán polgármester vezetésével a testvértelepülés hagyományőrző fellépő csoportokkal ismét tiszteletét teszi Fesztiválunkon.

Verbiás

 Verebes (korábban Verbiás) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Volóci járásban.

Alsóvereckétől 5 km-re északkeletre fekszik, rajta halad át a Vereckei-hágón átvezető út.
Verebes (Verbias, Verbiás) nevét 1570-be említették először. A település nevét a rajta átfolyó (Füzes) patakról kapta.
1889-ben egyesítették Hlubokpatak, Petruszovica és Verbiás községeket.
1910-ben 562 lakosából 16 magyar, 107 német, 439 ruszin volt. Ebből 452 görögkatolikus, 108 izraelita volt.
A trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Alsóvereckei járásához tartozott. Ma 1000 lakosú ruszin falu. Görögkatolikus fatemploma 1888-ban épült.
Határában van a 839 m magas Vereckei-hágó, ahol a hagyomány szerint a magyar fősereg 896-ban benyomult a Kárpát-medencébe.
A falu feletti 846 m magas Beszkid-hegyen 1881. szeptember 4-én egy 4 m magas gránitobeliszket emeltek, rajta emlékfelirattal.
1996-ban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség emlékművet kívánt itt állítani. A Matl Péter, munkácsi szobrász alkotta honfoglalási emlékművet folyamatosan romboltak az ukrán ultranacionalisták. 2008-ban Sziklavári Vilmos ungvári főkonzul kezdeményezésére a magyar állam 25 millió Ft ráfordítással újjáépíttette azt – ugyancsak Matl Péter kivitelezésében. Az emlékmű a Kelet és Nyugat közötti kaput jelképezi. Hét tömbből áll, amely a Kárpátokon átvonuló hét honfoglaló törzset szimbolizálja. A „kapu” nyílásában a vérszerződésre emlékeztető oltárkő található.

Iván Pavlovics Pivkács, Verbiás polgármestere a Vereckei-hágóhoz invitálja a közeljövőben Ajakot, ahol a két település testvértelepülési kapcsolatának szimbólumaként egy Ajaki filagória kerül átadásra.

Térkép

Ön itt van: Home VÁROSUNK VÁROSUNKRÓL Testvértelepüléseink